Újabb munkáltatót marasztalt el az adatvédelmi hatóság nem megfelelően üzemeltetett kamerarendszer miatt.
Ismételten kamerarendszer nem jogszerű működtetése miatt marasztalt el egy munkáltatót a NAIH. A hatóság határozatában kifejtette, hogy az Mt. 11. § (1) bekezdésében lehetőséget biztosít arra, hogy a
munkáltató a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze. A Hatóság véleménye szerint az Mt. rendelkezései önmagukban nem adnak felhatalmazást az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazására. A Hatóság álláspontja szerint nem lehet kamerát elhelyezni olyan helyiségben, amelyben a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen az öltözőkben, zuhanyzókban, az illemhelyiségekben vagy például orvosi szobában, illetve az ahhoz tartozó váróban és az olyan helyiségben sem, amely a munkavállalók munkaközi szünetének eltöltése céljából lett kijelölve, így például ebédlőben.
A Hatóság álláspontja szerint jogellenesnek tekinthető az olyan elektronikus megfigyelő rendszer alkalmazása, amelynek célja a munkavállalók viselkedésének befolyásolása.
A Hatóság álláspontja szerint az elektronikus megfigyelőrendszer által rögzített felvételek tárolásának időtartamára – más törvényi mérce hiányában – alkalmazni kell az Szvtv. 31. § (2)-(4) bekezdésében szereplő szabályokat. Ennek megfelelően a munkáltatók a rögzített felvételeket főszabályként három munkanapig tárolhatják.
A Hatóság adatvédelmi szempontból aggályosnak tekintette azt a gyakorlatot, miszerint a felvételek törlését csak a rendszert telepítő cég tudja ellenőrizni. A céggel a munkáltató ráadásul nem állt jogviszonyban, csak eseti megbízás jött létre közöttük, a felvételeknek nem ő az adatkezelője, mégis adatkezelői jogosítványokkal rendelkezik. A jogsérelmet súlyosbította a Hatóság szerint, hogy a kamerarendszert telepítő cég jogalap nélkül kezeli a munkavállalókról készült felvételeket.
A hatóság kifogásolta, hogy a munkáltató nem bocsátott a munkavállalók rendelkezésére olyan dokumentumot, amely a hatóság 2013. január 28-án nyilvánosságra hozott, a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer alapvető követelményeiről szóló ajánlásában meghatározott kritériumoknak megfelelne, a tájékoztatás nem volt teljes körű.
A Hatóság álláspontja szerint rejtett kamerát csak az arra feljogosított szerv telepíthet, a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett, így azt a munkáltató saját döntése alapján nem alkalmazhatja.
A jogszerű adatkezelések kialakításában és a bírságok elkerülésében nyújthat segítséget egy szakértők által végrehajtott adatvédelmi audit, mely biztosítja az érintett szervezet – akár egy önkormányzat – valamennyi adatkezelésének jogi megfelelőségét.
A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.
