A belső adatvédelmi felelősök konferenciáján hozta nyilvánosságra a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer alapvető követelményeiről szóló ajánlását.
Az ajánlás megemlíti, hogy az elmúlt években a hatósághoz és a korábbi adatvédelmi biztoshoz számos bejelentés érkezett, amelyekben a munkahelyeken alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetését kifogásolták. Az ajánlás megszületésében közrejátszott annak kívánalma is, hogy az új jogszabályi környezetben (a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv., az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv.) egységes gyakorlat alakuljon ki az elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazásával kapcsolatosan.
Az Mt. lehetőséget biztosított a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze, ez pedig szükségszerűen együtt jár a személyes adatok kezelésével. A munkáltatói ellenőrzés azonban nem lehet korlátlan, kizárólag abban az esetben tekinthető jogszerűnek, ha az a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges. Az ellenőrzés és annak eszközei, módszerei nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és előzetesen tájékoztatást kell adni az adatkezelés lényeges körülményeiről. Az ajánlás szerint a tájékoztatásnak ki kell terjednie többek között az egyes kamerák elhelyezkedésére, a megfigyelt tárgyra, a felvételek tárolásának helyére és felvételek visszanézésére vonatkozó előírásokra is. A munkáltató a megfigyelőrendszer alkalmazásáról figyelemfelhívó jelzést köteles elhelyezni.
Az ajánlás szerint nem lehet kamerát úgy elhelyezni, hogy az kizárólag egy munkavállalót és annak munkavégzését figyelje meg, továbbá nem üzemeltethető olyan megfigyelőrendszer, melynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása. A korábbi adatvédelmi biztosi gyakorlattal összhangban alapelvként szögezi le az ajánlás, hogy nem lehet kamerát elhelyezni olyan helyiségekben, amelyek megfigyelése az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőkben, zuhanyzókban, mosdókban, orvosi szobákban, vagy azok várójában.
A NAIH ajánlása kitér a felvételek megőrzési idejére is, azzal, hogy annak megállapítására alkalmazni kell a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. tv. rendelkezéseit.
A munkáltatónak biztosítania kell azt is, hogy a felvételek visszanézésére csak egy szűk, jól körülhatárolt körnek legyen jogosítványa.
A kamerarendszerek üzemeltetésével megvalósított adatkezelések jogszerűségének biztosításában és a bírságok elkerülésében nyújthat segítséget egy szakértők által végrehajtott adatvédelmi audit, mely biztosítja a szervezet akár minden adatkezelésének jogi megfelelőségét.
A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.
hát nállunk az történt hogy felszerelték a kamerákat senkit nem tájékoztattak aljas modon