Az adatvédelmi biztos egy 2010. év végi állásfoglalása szerint méltányolható a társasházak kamerás védelem iránti igénye. Jóri András a társasházakról és a lakásszövetkezetekről szóló törvény módosítását javasolja, annak érdekében, hogy megteremtődjenek a kamerás védelem kiépítésének feltételei.
A javasolt tervezet kizárólag a közös tulajdonú helyiségekben, és csak az emberi élet, illetve vagyonvédelem érdekében engedné a bekamerázást. Az adatvédelmi biztos javaslata szerint a kamerák felszerelésének feltételei:
- a tulajdonostársak legalább háromnegyedének hozzájárulása, valamint az,
- hogy a jogsértő cselekmények megelőzése, valamint bizonyítása más módszerrel nem érhető el.
A kamerák természetesen a fenti feltételek mellett sem irányulhatnának a tulajdonostársak külön tulajdonában álló lakások, helyiségek bejáratára.
A jelenlegi szabályozás szerint minden tulajdonos hozzájárulására szükség van a társasházak közös használatú területein történő képfelvétel rögzítéséhez. Az adatvédelmi biztoshoz érkező beadványok, panaszok ugyanakkor azt mutatják, hogy a jog érvényesülése gyakran csorbát szenved e területen, a társasházak többsége ugyanis akkor is kiépíti a kamerarendszert, ha nem minden lakó, csupán a többség támogatja a döntést. Jóri András viszont úgy látja: a kamerás védelem iránti igény viszont a lakók nagy többségének támogatása mellett méltányolható.
A társasházi kamerarendszerek üzemeltetésének alapkövetelménye az adatbiztonsági előírások jogszabályba foglalása, azaz annak törvényi rögzítése, hogy a rendszer a felvételeket automatikusan rögzíti, és azokhoz kizárólag a törvényben meghatározott személyek, illetve szervezetek férhetnek hozzá.
Az elektronikus megfigyelőrendszer kialakítása során olyan zárt rendszerű műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek biztosítják a felvételek készítésének, illetve a fel nem használt felvételek törlésének folyamatát, valamint azok illetéktelenektől való védelmét.
Az adatvédelmi biztos javaslata konkrétan megjelöli azokat az eseteket, amikor a felvételek felhasználhatóak:
- a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, illetve
- az érintett személy és a társasház (lakásszövetkezet) által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban – akár polgári peres eljárás során is.
A felvételek tárolási idejére a biztos 15 napot javasolt, melyet követően a felvételeket meg kell semmisíteni.
A biztos a kamerarendszer jogszerű működtetéséhez elengedhetetlen feltételnek tartja az arra vonatkozó adatkezelési szabályzat megalkotását, amelyet a szervezeti és működési szabályzatban (alapszabályban), vagy ahhoz kapcsolódóan kell meghatározni. Ebben jelenthet segítséget egy az adatvédelemi szabályokat ismerő szakértő, aki tapasztalatával és tudásával hozzájárul ahhoz, hogy a kamerarendszer jogszerű telepítésének és üzemeltetésének feltételei már a tervezés során kialakításra kerüljenek. Az adatvédelmi audit eredményeként kialakított policy segít elkerülni az adatvédelmi jogszabályok megsértésért járó szankciókat, és egyéb kellemetlenséget. Az adatvédelmi szakértő témával kapcsolatos véleményét itt olvashatja.
Az adatvédelmi kötelezettségek és a vonatkozó adatvédelmi szabályozás ismerete nélküli kameratelepítés komoly kockázati tényezőt jelent, tekintettel arra, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos visszaélések akár büntetőjogi szankcióval is sújthatók.
