2012. január 27-én, az Adatvédelmi Nap alkalmából fogadást adott dr. Péterfalvi Attila, az új adatvédelmi hatóság elnöke.

Mint elhangzott, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökeként folytatni szeretné azt a sikeres jogpropaganda-tevékenységet, melyet korábban adatvédelmi biztosként végzett. A hatóság elnöke jelezte, hogy az azóta problematikussá vált új területekre, az internetes adatkezelésre, a közösségi oldalakra nagy hangsúlyt fektet majd a hatóság.

Kiemelt szerepet kap a hatóság működése során a megelőző, felvilágosító tevékenység, melynek keretében a Szabó Máté alapjogi biztos által elindított gyerekjogi weboldalhoz is hozzá fog járulni és a felvilágosító munkába is be fog kapcsolódni a NAIH. Az elhangzott tervek szerint ehhez akár más hatóságok együttműködését is kérhetik majd.

A sajtótájékoztatón a NAIH elnökhelyettese, Szabó Endre Győző – mintegy kijelölve a hatóság által legfontosabbnak tartott területet – azt hangsúlyozta, hogy az interneten a felhasználóknak különös körültekintéssel kell eljárniuk, amikor adatokat osztanak meg magukról.

Tekintettel arra, hogy az adatvédelmi hatóság fokozott figyelemmel fordul az online adatkezelések felé, az adatvédelmi előírások betartása nem pusztán az érintett szervezet ügyfeleinek, felhasználóinak bizalmát növeli, hanem magának az adatkezelőnek a biztonságát is szolgálja, hiszen a személyes adatok kezelésével kapcsolatos visszaélések akár büntetőjogi szankcióval is sújthatók. A jogszerű működés kialakításában és az új előírásoknak való megfelelésben nyújthat segítséget egy szakértők által végrehajtott adatvédelmi audit, mely biztosítja a szervezet valamennyi adatkezelésének jogi megfelelőségét.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint felállt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az adatvédelmi ombudsman helyét, feladatkörét vette át. Az új hatóság létrehozása az Alaptörvényben rögzített szervezeti változások sorába illeszkedik.

Az új független, csak a törvénynek alárendelt hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. Az adatvédelem és az információszabadság terén az esetleges jogsértések esetében a NAIH jár el a jövőben. Újdonságként a NAIH a korábbi adatvédelmi biztosi feladatkörökön túlmenően a bírságolási jogot is magába foglaló hatósági jogkörrel is rendelkezik, melynek keretében eljárva akár tízmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a személyes adatokkal történő visszaélést.

2012. január elsejétől a NAIH képviseli Magyarországot az adatvédelem területén működő uniós testületekben és munkacsoportokban.

A fentiekben említett szigorúbb szankciók figyelembevételével az adatvédelmi előírások betartása nem pusztán az érintett szervezet ügyfeleinek, felhasználóinak bizalmát növeli, hanem magának az adatkezelőnek a biztonságát is szolgálja, hiszen a személyes adatok kezelésével kapcsolatos visszaélések akár büntetőjogi szankcióval is sújthatók. A jogszerű működés kialakításában és az új előírásoknak való megfelelésben nyújthat segítséget egy szakértők által végrehajtott adatvédelmi audit, mely biztosítja a szervezet valamennyi adatkezelésének jogi megfelelőségét.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Egyre gyakrabban találkozunk a munkahelyeken telepített kamerarendszerekkel megvalósított adatkezelések kérdésével.

A rögzített felvétel mint személyes adat

Az Alkotmány rendelkezései szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A fenti fogalom meghatározás alapján a hang- és képfelvétel személyes adatnak minősül, így kizárólag az érintett hozzájárulásával kezelhető. A hang- és képfelvételek rögzítése, tárolása is csak tájékozott hozzájárulás után történhet.

Munkahelyi kamerás megfigyelés

A munkahelyen történő kamerás megfigyelés és felvételkészítés azonban további kérdéseket is felvet. Az adatvédelmi biztos 1805/A/2005. számú állásfoglalása szerint, munkahelyen kamera a munkavállaló munkavégzésének, illetőleg munkahelyi viselkedésének megfigyelése céljából nem helyezhető el olyan helyiségekben, amelyekben állandó munkavégzés folyik. A fenti általános tilalom alól kivételt képeznek azok a munkavégzésre szolgáló helyiségek, ahol a kamerák üzemeltetése a tevékenység veszélyességére tekintettel a munkavállalók testi épségének, valamint az ott tárolt vagyontárgyak értékére figyelemmel, azok védelme érdekében biztonsági, megelőző célokat szolgál. Fontos megjegyezni azonban, hogy az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlata alapján a veszély fenyegetettségének ténylegesen fenn kell állnia, valamint a kép- és hangrögzítés a fenti kivételes esetekben sem irányulhat a munkavállalók ellenőrzésére.

Jogszerű működés

A munkahelyen elhelyezett kameráknak a munkavállalók biztonságát, illetve a vagyonvédelmet kell szolgálniuk. Az adatvédelmi előírások betartása a kamerarendszerek működtetése során nem pusztán jogkövető magatartás, hanem az érintett munkaadó jól felfogott érdeke is. Egy rosszul kommunikált, jogszerűtlenül telepített és üzemeltetett kamerarendszer a munkavállalók bizalmatlanságát növeli, a munkahelyi légkört, a munkamorált és így a hatékonyságot rontja. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos visszaélések akár büntetőjogi szankcióval is sújthatók. A kamerarendszerek jogszerű működtetésének kialakításában és a felvételek jogszerű kezelésében nyújthat segítséget egy szakértők által végrehajtott adatvédelmi audit, mely biztosítja a szervezet valamennyi adatkezelésének jogi megfelelőségét.

A cikk megírásához a CompLex Ügyvéd Jogtár Prémium verziója nyújtott segítséget.

Az adatvédelmi törvény előírásai szerint egy adatkezelés jogszerűségéhez – amennyiben az nem törvény által előírt – az érintett hozzájárulása szükséges. A törvény hozzájárulás fogalma alapján annak részletes tájékoztatáson kell alapulnia.

A tájékoztatás tartalma

Az adatkezelésekhez adott hozzájárulás tehát csak akkor lesz érvényes, ha megfelelő, részletes tájékoztatáson alapul. A törvény rendelkezései szerint már az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés az érintett önkéntes hozzájárulásán alapul-e, vagy jogszabály által elrendelt kötelező adatkezelésről van szó.

Az adatvédelmi törvény előírja, hogy már az adatkezelés megkezdése előtt meg kell adni az adatkezelés minden részletére kiterjedő tájékoztatást. A részletes tájékoztatásnak ki kell terjednie az adatkezelő és az adatfeldolgozó pontos megnevezésére, az adatkezelés céljainak és a jogalapjának megjelölésére, az adatkezelés időtartamára, valamint az esetleges adattovábbítás címzettjeinek megnevezésére.

A megfelelő tájékoztatás tartalmazza az érintett jogait (tájékoztatás, helyesbítés, törlés, tiltakozás) és az adatkezeléssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeit is (az adatvédelmi hatóság és a bíróság eljárásai).

A tájékoztatás elmaradása jogellenessé teheti az adatkezelést, és a 2012 januárjában felálló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárását is magával vonhatja.

A tájékoztató elkészítése

A megfelelő tájékoztatás egy részletesen kidolgozott adatkezelési tájékoztató közzétételével megtehető. A tájékoztató elkészítésében az adatvédelem területén jártas, tapasztalt szakértők igénybevételét javasoljuk.

Az adatvédelmi előírások betartása nem pusztán jogkövető magatartás, hanem az érintett szervezet jól felfogott érdeke is, hiszen növeli az ügyfelek, felhasználók bizalmát. Sőt magának az adatkezelőnek a biztonságát is szolgálja, hiszen a személyes adatok kezelésével kapcsolatos visszaélések akár büntetőjogi szankcióval is sújthatók. A jogszerű működés kialakításában nyújthat segítséget egy szakértők által végrehajtott adatvédelmi audit, mely biztosítja a szervezet valamennyi adatkezelésének jogi megfelelőségét.

Talán sokan természetesnek gondolják, hogy egy szálláshely, szálloda, panzió kezeli a vendégek személyes adatait, azonban ez csak a hatályos jogi szabályozás keretein belül és a megfelelő garanciák érvényesítésével történhet.

Sokszor nem is gondolunk arra, hogy egy szállodában vagy panzióban a vendégek adatainak kezelése, marketing célú felhasználás hiányában is vethet fel adatvédelmi, jogi kérdéseket. Egy nyaralás során rengeteg célból kerülhet sor személyes adatok kezelésére a vendégéjszakák nyilvántartásától kezdve a szállodában elérhető szolgáltatásokon keresztül egészen a parkoló használatáig.

Jelentős változás következik be az adatvédelmi szabályozás területén 2012. január 1-jétől. Szigorodnak az adatkezelések nyilvántartásba történő bejelentésének feltételei, valamint az új adatvédelmi törvény létrehozza a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. A Hatóság feladatai ellátáshoz széleskörű jogosítványokkal került felruházásra, így akár 10.000.000 Ft adatvédelmi bírsággal is sújthatja azokat a szállodákat, panziókat, amelyek nem adnak megfelelő tájékoztatást vendégeik részére adataik kezeléséről, vagy éppen nem szerepelnek az adatvédelmi nyilvántartásban. Sőt, jogellenes adatkezelés esetén az adatbázisok törlését is elrendelheti a Hatóság, mely komoly veszteséget okozhat.

A fenti problémák megelőzését, az adatkezelésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését szolgálja a Privacy Policy Online Services által előkészített, az új adatvédelmi törvénynek megfelelő adatkezelési tájékoztató és az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezéshez szükséges adatlap, melyekhez kitöltési útmutató is készült. A tájékoztató és az adatlap kitöltésével teljesíthetők az új adatvédelmi törvény által előírt adatkezelői kötelezettségek. A szállodáknak, panzióknak szóló ajánlat elérhető itt.

A szállodák mindennapi tevékenységének jogszerűsége érdekében szükséges az adatvédelmi – valamint az egyéb vonatkozó – előírások betartása, tekintettel arra, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos visszaélések akár büntetőjogi szankcióval is sújthatók. A jogszerű működés kialakításában nyújthat segítséget egy szakértők által végrehajtott adatvédelmi audit, mely biztosítja a vendégekkel kapcsolatos adatkezelések jogi megfelelőségét.

Az egyik legjelentősebb online piaci szereplő, a Google beismerte, hogy európai felhasználók adatait továbbította amerikai hírszerző szervezeteknek.

A céget erre a jelenleg hatályos amerikai törvények kötelezték. Az adattovábbításra úgy derült fény, hogy a Google egyik szóvivője egy német online lapnak arról nyilatkozott, hogy az amerikai hatóságok a 2001 szeptemberi 11-ei terrorcselekményeket követően elfogadott úgynevezett “Patriot Act” törvény értelmében kötelezték a céget az adatok átadására.

A fenti jogszabály előírja, hogy azoknak az amerikai cégeknek, amelyek külföldi leányvállalatokkal rendelkeznek, szükség esetén át kell adni leányvállalatok birtokában lévő adatokat is az amerikai hatóságoknak. Ez év júniusában a Microsoft is beismerte, hogy számítási felhőszolgáltatásának Európai Parlamentben dolgozó felhasználóiról adatokat adott át az amerikai kormánynak. Az Európai Unióban érvényes jogszabályok értelmében ez az érintettek tájékoztatáson alapuló beleegyezése nélkül tilos.

Az adatvédelmi előírások betartása nem pusztán jogkövető magatartás, hanem az érintett szervezet jól felfogott érdeke is, hiszen növeli az ügyfeleinek, felhasználóinak bizalmát. Sőt magának az adatkezelőnek a biztonságát is szolgálja, hiszen a személyes adatok kezelésével kapcsolatos visszaélések akár büntetőjogi szankcióval is sújthatók. A jogszerű működés kialakításában nyújthat segítséget egy szakértők által végrehajtott adatvédelmi audit, mely biztosítja valamennyi adatkezelésünk jogi megfelelőségét.

A közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó normák a magyar jogrendszerben több jogszabályban kerültek elhelyezésre. Jelen írásunkban az adatvédelmi törvény vonatkozó rendelkezéseivel foglalkozunk.

Az Avtv. alapján közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

A törvény önálló fejezetben tárgyalja a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket. Az Avtv. előírásai szerint a közfeladatot ellátó szerv köteles a feladatkörébe tartozó ügyekben a közvélemény gyors és pontos tájékoztatására.

A közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelezettség kétirányú. A törvény az egyedi adatkérések teljesítésének rendjét szabályozza, illetve elrendeli a közérdekű adatok meghatározott körének külön kérés nélküli közzétételét.

A törvény a tájékoztatási kötelezettséggel érintett ügyek közül kiemeli a költségvetést, a vagyon kezelését és a közpénzek felhasználását és külön nevesíti a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, tevékenységre, gazdálkodásra vonatkozó adatokat, és utal arra, hogy jogszabály meghatározhatja a kötelezően közzéteendő adatokat.

Annak érdekében, hogy egy közfeladatot ellátó szerv adatkezelési tevékenysége a hatályos jogszabályoknak megfelelő legyen és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tegyen, szükséges az adatvédelmi – valamint az egyéb vonatkozó – előírások betartása. A jogszerű működés kialakításában és az adatkezelések változó jogi környezethez igazításában nyújthat segítséget egy szakértők által végrehajtott adatvédelmi audit, mely biztosítja a szervezet vagy vállalkozás adatkezeléseinek jogi megfelelőségét.

Az Országgyűlés 2011. július 11-én elfogadta a 2011. évi CXII. törvényt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. Az új törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

Az új jogszabály megalkotásáig a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát az 1992. évi LXIII. törvény szabályozta, mely az egyre újabb adatkezelési technológiák elterjedésével már nem tudta betölteni a korszerű szabályozó szerepét.

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

A törvény számos új elemet honosít meg a hazai adatvédelmi szabályozásban, melyek közül talán a legfontosabb az adatvédelmi hatóság intézménye. Nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi adatvédelmi biztosi intézmény nem képes az adatkezelők jogkövető magatartásának kikényszerítésére, ezért elengedhetetlenné vált egy adatvédelmi hatóság felállítása, amely hatékonyabb eszközökkel rendelkezik a jogsértések kivizsgálására és szankcionálására.

Az új adatvédelmi törvény szövege a www.ppos.hu honlapon érhető el, a Jogszabályok, tanulmányok menüben.

Annak érdekében, hogy vállalkozásunk, szervezetünk működése, a változó jogszabályi körülmények közepette is jogszerű alapokon nyugodjon, adatkezelési tevékenysége pedig a hatályos jogszabályoknak megfelelő legyen szükséges az adatvédelmi – valamint az egyéb vonatkozó – előírások betartása, tekintettel arra, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos visszaélések a jelentősen szigorodó, akár 10 millió forintig is terjedő pénzbírságon felül, büntetőjogi szankcióval is sújthatók. A jogszerű működés kialakításában és az adatkezelések változó jogi környezethez igazításában nyújthat segítséget egy szakértők által végrehajtott adatvédelmi audit, mely biztosítja a szervez vagy vállalkozás adatkezeléseinek jogi megfelelőségét.

A tavaszi adatvédelmi botrányok után most újabb adatvédelmi probléma merült fel a Facebookkal kapcsolatosan, ugyanis mindenki megismerhette a közösségi oldalon megosztott videók címét, leírását és kis ajánlóképét még abban az esetben is, ha a felhasználó nem nyilvánosnak szánta ezeket a feltöltéseit.

A közösségi oldal tájékoztatása szerint a csak szűk körben megosztott tartalmakról azok, akiknek nincs hozzáférésük nem is tudhatnak. Ez a beállítási lehetőség szerepelt a Facebook által felkínáltak között, hiszen az egy csoport számára megosztott tartalmakat csak az adott csoport tagjai érhették el.

A rendszer hibájából azonban a felhasználók videóinak listáját bármelyik ismerősük megnézhette. A feltöltött videók címét, kis előnézeti képét, leírását és a felvételen szereplők neveit megismerhették a felhasználók. Ugyan magát a videót nem mutatta meg jogosulatlanoknak a Facebook, az így megkapott információkból azonban már sok esetben kitalálható volt, hogy mit is tartalmaz az érintett felvétel.

A Facebook szóvivője elismerte az oldal videomegosztó funkciójának hibás működését, melyet azóta már orvosoltak.

Mint a fenti esetből is látható, az adatbiztonságon felül fontos, hogy a személyes adatok kezelése a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjen. A törvényi előírások betartása az érintett szervezet, vállalkozás érdeke is, hiszen a személyes adatok kezelésével kapcsolatos visszaélések akár büntetőjogi szankcióval is sújthatók.

Az Országgyűlés jelentősen könnyítette a társasházak kamerás védelemmel történő ellátásának szabályait.

Jóri András adatvédelmi biztos még a tavalyi év során tett javaslatot a társasházak kamerás megfigyelésére vonatkozó szabályozás módosítására. A korábbi szabályozás túl szigorú feltételekhez kötötte a társasházak kamerával való felszerelését, hiszen ehhez minden tulajdonos hozzájárulására szükség volt. A törvényi szabályozás ellenére azonban olyan társasházakban is szereltek fel kamerákat, ahol mindössze a tulajdonosok többsége hozzájárulását adta. Az adatvédelmi biztoshoz érkező panaszok jelentős száma azt mutatta, hogy számos jogsértés történt e területen.

Az új szabályozás szerint társasházakban kamerarendszer alkalmazása kizárólag az emberi élet, testi épség személyi szabadság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése és bizonyítása, valamint vagyonvédelem érdekében lehetséges.

Jogszerűen telepíthető a kamerarendszer, ha a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve a jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el.

Jelentős változás, hogy a kamerák felszereléséhez és működtetéséhez a tulajdonostársak négyötödének hozzájárulása is elegendő.

A kamerák azonban továbbra sem irányulhatnak lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek bejáratára. A rendszer üzemeltetője a közös képviselő, vagy szerződés alapján a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.

Fontos, hogy a kamerarendszer működtetéséhez elengedhetetlen az arra vonatkozó adatkezelési szabályzat megalkotása, amely összhangban áll a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel.